Eljött ez a nap is, amikor a BASF márkájú kazetta A oldaláról megfordult a B oldalára. Eleve árulkodó, hogy mi az, hogy BASF és pláne mi a pöcs az a kazetta. Hát igen...a 40-esek még tudják mik ezek a kis szösszenetek.

Gyorsan szalad az idő, sok mindent hanyagolni kénytelen az ember fia, amit anno nagyon komolyan vett. A BLOGom is ilyen...sokszor álltam bele újra és újra, de annyi minden más az ember életében ha családapa. Nem akkor ülsz le a gép elé amikor akarsz, nem akkor foglalkozol a hobby-val amikor akarsz, nem akkor pihensz vagy utazol mikor akarsz hanem amikor időd engedi, meg amikor marad rá pénzed, de ez másik téma...hagyjuk.

Szóval amikor eljött a szülinap és megkérdezte tőlem a feleségem: Mit szeretnél szülinapodra? Akkor arra ...

Pont ma egy éve, hogy esküvői kreativot fotózhattam Olaszországban, Trieszt városában. Niki és Attila esküvőjét itthon rendezte meg, de a kreativra mindenképpen Olasztoszágot nézték ki több okból is. A lánykérés Milánóban voltm és nagyon szeretik Olaszországot, az itteni kultúrát a tájat a gasztronómiát, az olasz életérzést.

A helyszín a Mira Mare kastély volt aminek nagyon örültem, mert még sosem jártam itt, de hallottam már a fehér isztriai márványból épült palotáról, ami I Miksa Főherceg és neje rezidenciája volt, igaz rövid ideig, mert Mexikó első császára lett, aztán persze csúfos véget ért de ez már más tészta.

Szóval a kert és az épület na meg persze a tenger csodás hátteret biztositott. Első nap ...

Érdekes dolog sokszor nagy neves kollégáktól azt olvasni, hogy mennyire elcsúszott a "szakma" az öncélű kifejezési formák felé és hogy hova tart, mi lesz a vége stb stb...

Nos igen, érdekes...de miért is csúszott el sok midnen és miért nem a lényegről szól pl az esküvői fotózás már? Hát pont azok miatt akik ezt anno példaként mutogatták sok hazánk fiának, és a világon sok helyen oktatják is. Mert a nagyobb erő nagyobb felelősséggel jár ahogy az ifjú pókembernek is mondta a nagybácsija..csak az öreget rögtön ezután le is szedték egy 45-össel. Igazat mondott, de a forradalom felfaja saját gyermekét, és itt is a nagy gondolat elinditói sokszor jobban felelőssek az ilyen elcsúszásokért, mert adnak egy mintát a sok "alatvaló" meg ...

Az utóbbi időben elhanyagoltabb a BLOGom mint egy lőtéri budi mögötti füves placc. Sajnos ez az én hibám első sorban, jó is lenne ha néha másra fogahtnám, de nem teszem. Nos, kissé megváltoztattam az OUTFIT-et a blogon, és talán gyakrabban is próbálom frissiteni, anno azért a heti egy poszt jobban ment, de nekem is könyebben ment a kép posztok feltöltése az INSTAGRAM oldalamra, an meg a FACEBOOK oldalamara is. Aki követ tudja, hogy ezeken a helyeken azért aktivabb vagyok jóval.

Na da hagyjuk magunk mögött a lőtéri budit és a siránkozást is, lendüljünk bele a 2015-ös szezonba. Mindjárt szolidan neki is ugrottam egy dulázással a hétvégén. Nem is volt egyszerű fizikailag sem, pláne, hogy neki kellett állnom végre diétázni kicsit, mert az ...

Hát úgy szaladt el a 2014, hogy én fel sem ocsudtam még. Az év elég hajtósra sikerült, eseményekben gazdag volt, de ez mindig csak utólag esik le nekem is. Sok munkán vagyok túl, de úgy érzem az igazi nagy dolog mégis Barnika megszületése volt, és most már első születésnapját tartottuk.

Nagyon szalad az idő, a nagyfiú már 4 éves múlt decemberben és oviba jár egy éve. Csak kapkodja az ember a fejét és egyre többször mondogatja azt a közhelyet, hogy repül az idő.

Hát inkább száguld. Helyt állni minden patformon egyre nehezebb az egyre növekvő anyagi terhek mellett, de erről mindenki tudna regélni a mai világunkban azt hiszem. éppen ezért nem is akarok negatívkodni mindjárt év elején. Inkább bármennyire is nehéz pozitívan ...

Jó ritkán járok a saját blogomon is, annyira telítve vagyok tenni valókkal. Direkt nem írom, hogy sajnos, mert amíg van mit tenni, addi a Kövér Ellenőr szavaival éleve: "Iagzán hasznos mozdony vagyok"! Szóval zakatolnak a kerekek az agyban és azon kívül is rendesen. Pörög az idő megy a szekér is, de néha rá kell csodálkozni arra, amit művelek. Sokan azt gondolják, hogy ez marhaság, az ember mindig megnézi azt amit csinált, de olyan isten igazából nem tudod tüzetesen átnézni és talán örülni annak, amit létre hozol nap mint nap.

Szerencsére azok, akiknek ezt teszem emlékeztetnek arra, hogy jó dolgom van, és sokak számára irigylésre méltó az, amit én nap mint nap a munkámnak mondhatok......ééééés valóban! Mikor panaszra áll a ...

Vannak dolgok, amiket az ember társít valamihez és azt egyszerűen öröknek veszi, mint ahogy egyértelmű, hogy sosem tudtam egy autóversenyt Schumacher nélkül elképzelni, vagy anno egy kosár meccset Jordan nélkül nem tudtam elképzleni, úgy a fotóklubot sem tudtam Laci bácsi nélkül elképzelni...

Emlékszem szaladtam fel a lépcsőn az emeltre az ódon épület lépcsőházában, benyitottam...."megint nem tudtam megelőzni..." gondoltam akkor, és oly sokszor. Szervusz Geri, hangzott az érces hang, ma mit mutatsz, hoztál valamit? És persze igyekeztem vinni valamit, hiszen nagyon az elején voltam még és bár sokan nem tudják, de mi sokszor voltunk azon a bizonyos délután négy órai időpontban csak ketten a helyiségben..azon a bizonyos ...

Azt többször mondtam vagy írtam már magamról, hogy szeretem az archaikus analóg technikákat a fényképezésben és amennyire tudom szeretem is megérteni azok működését. Mai napig próbálom fejleszteni magam "visszafelé" is, nemcsak előre.

Néha jó, ha az ember ezt nem csak titokba csinálja..miért is? Nos a következő kis történetnek pont az a lényege, hogy nem csinálok titkot abból, hogy szeretem az analóg fotótechnikát.

Tavasszal megkeresett egy úr a facebookon, mondván Ő nála van valami, amit csak sejt, hogy mi is az és megmutatná ezt olyasvalakinek, aki tudja is biztosan. Az úr Bordnár Tamás volt.

Megbeszéltünk egy találkozót és el is hozott hozzám három kis üveg lapot borítékban. Amint kézbe vettem, láttam, hogy már a ...

Azon kapom magam, hogy mgint hanyagolom a BLOGom, pedig szeretek irogatni ide ezt azt, még akkor is, ha tudom túl sokan nem nézik. Sok dolog van egyszerre folyamatban nálam, meg persze mióta 4-en bagyunk mindenre kevés az idő. Át kellett szabni teljesen a work flow-t és jelentem nem egyszerű.

Nem is tudom, hogy azok akik kötött munkaidőben kell hogy gondolkodjanak hogyan is oldják meg. Tényleg fogalmam sincs. Attól, hogy az embernek születik egy második gyermeke, attól az elsővel nem szűnnek meg a feladatok..sőt. Szóval ketté osztódott kissé a munkamenet, én a nagyot pesztrálom párom a kicsit. Néha kereszteződnek a feladatok, de muszály ketté venni a feladatokat, mert különben nem lehetne tervezni a munkámat, ami eddig sem volt egy kis feladat.

Az a megtiszteltetés ért nemrég, hogy az " Esküvőfotós Ellátó " által szervezett őszi örömfotózáson mint előadó vehettem részt. Bár oktatok tanfolyamon, ez mégis új volt nekem. Egy olyan bőbeszédű figurának mint én nehéz egy-egy órácskába beszorítani az információkat, de remélem azért sikerült.

A hely számomra inspiráló volt és öröm volt találkozni pár régen látott kollégával, valamint pár új kollégával megismerkedni. Az internetnek köszönhetően az ember ismeri saját köreit, de sokszor évek tellnek el a netes és a személyes ismerettség közt. Most is többször hangzott fel ez a jól ismert mondat: ahh.szóval te vagy akkor a...

Így már könnyen úgy érezhettem magam, mint ha tényleg régóta ismernék majdnem ...

2013 augusztus 30-án 18:00-tól várok mindenkit szeretettel a Széchenyi téren Sopronban, a Soproni Fotóklub Egyesület 11-ik szabadtéri fotókiállításán amit ismét a Magyar Fotográfia Napja (aug29) alkalmából rendez meg a klub. Az ismét megrendezésre kerülő Soproni Fotópályázat legjobb képei mellett jómagam és a klub valamennyi tagja állít ki képeket. Ismét időt álló kivitelben, így rossz idő esetén is meg leeht látogatni a tárlatot éjel nappal. Idén először lesz 4 napos a rendezvény. Mindenkit szerettel várok a magam és klubom nevében is!

Sokan akik ismernek sem tudják, hogy amiért anno a fotozást komolyan kezdtem venni, az a természet fotózás volt. Pontosabban a természet szeretete. Vidéki gyerekként mondhatom, hogy ismertem, ismerem is a környezetem. Sokat jártam kutyáimmal az erdőket és mezőket, nádasok környékét.

Mindig láttam az állatokat, a madarakat és a vadakat és sokszor azt gondoltam, ez milyen jó kép lehetett volna.

Amikor az első Zenit vázat kézbe vettem a legelső fotó témáim egyike a természet volt. Sosem volt megfelelő technikám arra, hogy úgy meg tudtam volna fotózni ahogy a fejembe volt a kép, de azért egy egy jó felvételt sikerült anno a nagy múltú VELVIA 50-esre exponálni.

Aztán a fotózás egyre jobban "beszippantott" az emberek felé vettem az ...

Ákos alapítványának most már mondhatni rendszeres meghívott vendége vagyok, amikor az alapítványuk, az Age of Hope Sopronban tevékenykedik. Nemrég szállt be segítő társként a frissen megnyitott Museum Cafe a Tűztorony lábánál. Nagyon sokat segítenek azóta is. A korábbi rendezvényen Görög Zita volt a házigazda, aki az alapitványt egy riporton keresztül mutatta be az adakozni vágyóknak. Itt is készült pár kép általam, ezeket megtekinthetitek az alábbi képre kattintva.

Június első szombatján pedig az alapítvány 20 gyeremket vendégelt meg a Museum Cafe-ban kakaóval, kaláccsal, kis ajándékkal. A reggeli végeztével a múzeum egyik munkatársa felkísérte a gyerkőcöket a toronyba, hogy láthassák a nemrég felújíott toronyból a ...

Nemrég, mikor egyik pesti cimborámmal beszélgettem kiderült, hogy jönnek majd Sopronba egy munka kapcsán. Örültem, mert folyton én járok Pest felé és még így is alig tudunk össze futni. Főként mindkettőnk elfoglaltságai miatt. Ilyen ez a popszakma. Mondhatnám viccesen, de az a helyzet, hogy ZED barátom tényleg része a popszakmának, mint a Studio X operatőre sok pop klippet forgat a fene nagy magyar média világában.

A helyi találka oka a Punnany Massif gerilla akciója volt, a FEL című lemez bejárató mini koncert sorozata, amiről a csapatuk koncert filmet, és klipp alap anyagot rögzített. Itt volt végre az alkalom egy közös kis munkának. Egyik soproni kollégám Szemy, helyi operatőr és fotós is beszállt a buliba, hogy a Brandwagen ...

Nem mondhatnám,hogy az utóbbi időben egységesen írnám a BLOGom. Kicsit elcsúsztam időben, és nem voltam elég kitartó, hogy idág is eljussak. Hát természetesen a szezon beindulása, az egyéb itthoni dolgok miatt van ez így, de nincs mit magyarázni, kicsit próbáltam lecsendesíteni az agyam a hajtás beindulása előtt. Bár idén télen, szerencsére persze, de nem volt nagy csend. Nem tudtam annyit laborálgatni, meg művészkedni, amennyit szerettem volna, mert volt elég dolgom. Elkezdtem össze rakni ismét a saját labort lenn a pincében. Hogy ennek is lesz fix helye, az nagyon örömteli nekem. Jó, hogy nem kell mindent folyton szét meg össze pakolni, csak beöntöm a vegyszereket a tálba, és mehet. A hivást is itt tudom megoldani.

Na persze az egész ...