Nos minden fotós életében eljön az a nagy pillanat, amikor másra kell bíznia egy fontos munkát, mégpedig a saját esküvőjét. Nekem és páromnak ez a nagy nap idén szeptember 12-re esik. A választásom, pedig egyértelmű volt, és határozott, ami a fotóst illeti. Szita Márton (www.szitamarton.hu) kollégám lesz az az áldozat, akire ezt a nemes feladatot bíztam. Sosem egyszerű senkit sem fényképezni az esküvőjén, de egy fotóst biztos vagyok benne, hogy még nehezebb, tudom, mert én is keresztül estem már ezen. Az ember olyankor jobban próbál figyelni midenre, hiszen tudja azt, hogy aki vele szemben áll, pontosan tudja, hogy mit is csinál.

Nos még van egy kis idő a nagy napig, de azért egy rövid e-session-t azért összehoztunk Marcival gyorsan, mert igaz párom sokat fotózott modellnek mondhatja magát, mégis többnyire az én kamerám előtt állt csak az utóbbi években, és velem együtt szinte csak közös nyaralásokon állványról készült emlékkép fotózás alkalmával állt a gép előtt. Szóval ez volt az első olyan fotózásunk közösen, ahol a gép mögött komoly szakember állt, nem egy távkioldó. Megmondom őszintén, kevésbé voltam zavarba, mint azt hittem, párom pedig ügyesen takargatja az ilyesmit, mert nem látszott rajta.

Szóval talpunk alá vettük a szóba jöhető helszíneket...furcsa volt, hogy most nem én mondtam merre menjünk, mit is csináljunk, és az is érdekes volt, hogy elkövettem ugyanazokat a kis hibákat, amiket a párok is oly gyakran, no de én sem vagyokk jobb ama bizonyos szövetnél, mint amit anno a Deák étterem tulajdonosának felesége tudhatott a magáénak..

Nos velem ellentétben Marci kollégám a gyors feldolgozás mintapéldája, és már át is adta a ma készült képek legjobbjait. Ebből remélem sikerül mutatnom nektek egy rövid slideshow-t. A slideshow eléréséhez kattintsatok a lenti linkre! Jó szórakozást!

CsigeR és Eszu E-Session