A szezon lejártával, egy másik kellemetlenebb, úgynevezett uborka szezon vette kezdetét. Persze egyenlőre, még az utómunkával tellnek napjaim, és nem érzem annyira, de kezdek a lemaradás végére érni, és ezt már az ubiszezon kezdeti jeleinek veszem.

Kezdek megint más szemmel sétálgatni az utcákon. Nem esküvő fotózáshoz keresgélem a helyeket, hanem magát az épületek struktúráját, arhitektúráját nézem inkább, fényeket, árnyékokat keresek, amik úgy magukban hordozzák a témát. Persze még odaképzelem a menyasszonyt is néha, de most magában a helyeket csak témának keresem. Ami témának magában jó, az később esküvő fotózásra is kivállóan alkalmas lesz majd. De végre megint ráérek úgymond magamnak fotózni, ez persze pár lemondásokal teli hónapot is hoz majd, de egyenlőre emiatt nem aggódom, majd lesz ahogy lesz.

Lassítottam, próbálom fejben utólérni magam, és már kezdem fejben tervezgetni a jövő évre tervezett nagy kiállításomat...igen igen..jól olvasod, elkezdtem tényleg összraknai, az oly régóta tervezett kiállításom. Néha azt érzem, baj, hogy ennyit vártam, de néha meg azt érzem, rengeteget fejlődtem, és értem azóta, hogy először kerültek a tárlókra  képeim. Ez egy folyamatos fejlődés, és kell , hogy az ember kapjon visszajelzést, és lehetőleg ismeretlenektől, laikusoktól, és szakmabeliektől egyaránt. Kell a kritika...főleg az építő, és őszinte, persze a dícsérő is, de abból nem lehet tanulni, max jól esik.

Szóval van feladat. Analóg laborom is előkerült a minap, és egyből beugrott, egy kiállítás, ahol még várják az ilyen képeket, ugyhogy talán lenagyítok pár képet, amit a Hassival lőttem az idén..akad pár. Ismét lesz egy jó kis divatfotózás is a közeljövőben, úgyhogy van mit tenni ubiszezon idején is, úgyhogy kedves kollégák, ne csüggedjetek, fény van télen is, max szórtabb, és kicsit laposabb, de makrózni ez kiválló :-)