Támad megint a gerilla...
Ismét nekilódult a gerillaphotodotcom csapapta, ami immár bővült egy hölgy taggal is. Kezdenek kialakulni a felyünkbe a hülye játékunk szabályai...kattantak vagyunk, de élvezzük, és ez a fő.
A lényeg, aki a karácsonyi időszakban nem olvasta esetleg amit kell, hogy analóg technikával felszerelve nekiindulunk, főként éjjszaka, és olyan dolgokat fotózunk, amiket ott helyben találunk ki, nem köttjük meg magunkat témákhoz, sem szabályokhoz. Olyan dolgok kerülnek a negatívra, amit lehet, hogy ha meggondolnánk, még a végén sajnálnánk rá....szoval röviden, érzésből nyomjuk. Nagyon felszabadító a fotózás eme ága, amit saját magunk alkottunk..tényleg csak a képalkotás öröme az ami hajt minket...magunknak, a magunk kedvéért.
Szóval nemrég sokat bővült a fotóklub (erről bővebben a klub blogján olvashatsz:www.sopronifotoklub.blog.hu) , és a nagyszámok törvénye értelmében előbb utóbb várható volt, hogy egy olyan „beteg” is jön a csapatba, mint amilyen én, magam vagyok, vagy Jenci barátom. (beteg= analóg ezeréves nehézkes technikával fotózást gyakorló személy, aki nem adja fel a hagyományos magyaros stílusba vetett hitét) Örültünk ennek a dolognak, mert a kiscsapat most már koedukált, és így még érdekesebb képek születnek. A technikai sokszínűség továbbra is fenn áll, én a Hassival, Jenci az azóta már 2db Penta six-el, és Eszter pedig egy pöpec MAMIYA 645-el nyomja...
Alapvető követelmény a középformátum, alább nem adjuk...(mondtam, hogy kezdenek alakulni a saját szabályaink) Én nemrég vettem pár tekercs filmet, de már el is pirítottam 3-at, mióta kisütött a napocska..
Nagyon jó volt a minap sétálni egyett az első erős napsugarakban, és élvezni, hogy éled a város megint. Kezd minden magára találni, a játszóterek teli gyerek zsivallyal, a parkok sétáló mosolygó emberekkel, minden energikus. Ilyenkor szeretek útra kellni, és csak menni. Lélegezni a friss levegőt, ami lecseréli a szürke téli hétköznapok szagát.
Ugyan ez a hangulat vezérelt minket most este is...igaz szeles volt az idő, de igy is 14 fok volt, egy pulcsi is elég volt. Egy régi kedves célpontomhoz mentük témát keresni, a MEDITERRANO étteremhez. Sok apró lápma világítja a falait, a kiszűrődő vidám beszélgetések hangja mellé kint az éjszaka fényei még egy kemény teliholddal is hozzájárultak a jó képekhez, ezúton is köszönjük az ezüst derítést az Úrnak...
Találtunk egy falrészletet, amit én már korábban is lefotografáltam már persze, de most más szempontból néztem meg. 3 halogén lámpa adta a fényt, és a fal textúrája egyszerűen lekötötte midnen figyelmünket. Szerintem a tekercseink nagyrészét mindhárman itt lőttük el. Persze szokás szerint egymást is „befogtuk” a lencsék elé...na látjátok ezért jó, ha lán yis jön a csapatba, neki is, és nekünk is van modellünk....Jenci már ugyis unta, hogy mindig neki kell belefutnia a képbe :-D
Kiváncsi vagyok mikor sikerül befejezni a témát, és mikor lesz időnk lelaborálni a képeket, mert ugye itt nem áll meg a dolog...a másik alapvető szabályunk, az elejétől a végéig alkotás...szóval remélem a nemrégen megvásárolt WORK 30X40-es papírra sikerül legalább 1 db értelmes képet levilágítanom...majd igyekszem...addig is jó fényt!