Dublin volt ma az uticél. Dublin mindössze 1 órára van szálláshelyünktől, Dundalktól. Az idő ma jobbnak ígérkezett, bár köd volt. Aztán az autópályán úgy Drogheda környékén egyszer csak kijutottunk a tejfölből, és kisütött a nap.

Végre! Nem azért, mintha nem tudnám, hogy többnyire itt milyen az idő, de azért szeretem, ha süt a nap, amikor utazom, végre van „mivel” fotózni. Persze ma elég sok felesleget alkottam, egy buszos városnézésnek köszönhetően, de ott meg nem lehet spórolni, mivel a busz ment mint a meszes, és hát félig már sötétedett, amikor elkezdtünk menni vele, és mire leszálltunk róla, már teljesen sötét és hideg volt megint.

3200 Iso is befigyelt, de ...

Ma eljutottunk az óceánhoz. Még sosem voltam az óceánnál, pedig voltunk pár tengernél már. Nos sajna az idő nem a legjobb volt, de inkább egy rossz nap az óceánnál, mint 2 jó máshol.

Persze nem a nap volt rossz, csak az idő, de a lényeg az, hogy ott voltunk. A vízpára, az eső és a homok erős egyveleget alkotot a széllel, és szerintem az optika sercegni fog a zoomolásnál még egy ideig. Pár képet sikerült is lőnöm, amit régen akartam..óceén part, homok, fű, szakadt kerítés….megvolt.

A kabát nekem nagyon jól vizsgázott, Eszunak pedig vettünk egy belsőt, a már korábban megvet külsőhöz, mert az Ő hazai cucca azért keményen elázott, de az új kabija neki is bírni fogja, úgy ...

A mai nap kicsit nehezebben indult, kicsit tovább aludtunk, kis házimunkában segédkezdtünk, aztán átmentünk Droghedaba, de menet közben megélltunk néhány jó helyen, ma már talán kicsivel több képet sikerült csinálnom, mint tegnap, és a Hassi is elő került, remélem azért ezután gyakrabban lesz miért elővenni.

Az idő ma is a helyi normáknak megfelelően zajlott, ami otthon a szar kategória megfelelője, de itt ez van. A reptéri sztrájk még tart, remélem azért majd hazajutunk. De egyenlőre nem sietünk haza.

Bepróbáltam ma az új kabátomat, amit tegnap vettem itt, mert az itteni esőállók tényleg azok. És mellesleg itt olcsóbb jóval minden, mint pl Ausztriában, és ez azért ...

Eljött végre a várva várt 2-ik nászút. Unokahúgoméknak hála, Írországban vagyunk Eszuval. Hétfőn érkeztünk meg Dublinba este 22-kor. A repülés az átlagos kategóriába tartozott, de Eszunak ez volt az első, de még Ő is azt mondta, hogy nem volt igazán nagy élmény, mert a légiutaskísérők nem voltak a legkedvesebbek, a gépen sok paréj utazott, az ülés pedig kicsit kényelmetlenek voltak. Anno Dubai túrám során is ilyen géppel mentünk el Milanoig, nos hála az égnek, az rövidebb volt időben. Na mindegy, a lényeg, hogy jövő héten indulunk haza, de most itt is sztrájkolnak a reptereken, de itt komolyan nyomják. A hirekből amit kivettem az én nyelvtudásommal, 48 járatot töröltek, az ok itt is a pénz, 440 dolgozót akarnak elküldeni az Ír ...

Hát igen, sokszor akartam leülni a gép elé, de bevallom, jót tett egy kis szünet, az előző évi hajtások után. Meg a  két ünnep közt, végre sikerült az, amit nyár óta tervezgettem. A jó kis filmes technikára korlátozódtam, és csak magamnak, kedvtelésből fotózom. Témákat keresek, laborálok, nagyítok...jó volt. Jenci barátomat sikerült végérvényesen megfertőzni, az analóg technika romantikájával, már ami a laborálást illeti, a filmre fotózás, az eddig is a tünetei közt volt.

A Kínai Jézuska is nagynehezen megérkezett, és végre van egy plusz rádiós vevőm a kioldómhoz, ami nagyon jó dolog, ismét hadrendbe állíthatom, a korábbi még analóghoz vett Canon rendszervakumat. Igaz analóg cucc, de jó kis vaku volt ez, szerettem.

A ...

Kedves Olvasóim!

Mindenkinek sikerekben, és fényben gazdag boldog új évet kívánonk!

Üdv

CsigeR

A Karácsony igencsak megviseli a testúlyom minden évben, és persze szilveszterkor meg jönnek a fogatkozások, és ígéretek, a fogyásról, meg az egézséges életről. Nos annyi „szerencsém” van azért, hogy nem cigizem, nem iszom, igy nekem nem kell olyan dolgokról leszoknom, ami tényleg káros, és szinte egyeseknek lehetetlennek tűnik. Tudom, hogy igazából ez nem szerencse, hanem akarat kérdése, és anno kinevettem az ebben szenvedőket, de akkor még sportos testalkatúnak számítottam teknőc hassal...biza rég volt. Most is kocka a hasam, de egy nagyból ál, ami 30X45cm kerületű, és vagy 20cm mély....nem mindegy. Szóval azóta csínnyán nézi le az ember a káros szenvedélyben szenvedőket, amióta egy nyamvadt kilót is nehezen, keserves munkával ad ...

Minden Kedves olvasómnak nagyon Boldog Karácsonyt Kívánok!

Mindeki az utolsó pillanatban akart karácsonyra valami szépet, valami aranyosat, valami örök emléket. Nos én megtettem ami tőlem tellik azt hiszem...(remélem)

Ma volt először, hogy nem volt kötelező teendő..azaz 1 – 2 lemezt meg kellett irnom a karatésoknak, mert közben úgy döntöttem visszamegyek karatézni, bár én inkább egyenlőre fogyózásnak hivom csak, mert amit ott művelek, az a legtöbb jóindulattal sem nevezhető karate-nak.

Szóval övvizsga volt, és épp egy meló után voltam, igy gyorsan beszaladtam a DOJOba, és készítettem pár képet....had legyen ennyi hasznuk belőlem. Én a héten nem tudtam edzeni, mert a nyavajás köhögésem, meg a gerinc fájdalmaim kombinációja nem engedte nagyon, hogy erőltessem magam, de az ez előtti hetekben ...

Hihetetlen, de megint közelít a karácsony. Olyan gyorsan repülnek a napok, hogy néha erőssen kell azon agyalnom, vajon mit is csináltam az elmúlt napokban. Hát ha minden nem is ugrik be, azért szerencsére volt,és van is mit csinálni még, igy az ünnepek előtt. Reméljük utánna is lesz mit.

Azt sem vettem észre, hogy BLOGom már elmúlt egy éves. Előző évben NOVEMBERben indítottam útjára, azzal a szándékkal, hogy leírom gondolataimat, amik a fotográfiával, és annak kapcsán merülnek fel bennem, néha persze eléggé elrugaszkodom, de hát a gondolatnak nem szabhatunk határt ugye..max Kínában, de ezt hagyjuk. Szóval ezúton köszönöm minden olvasómnak, hogy vissza-vissza tér ide, és rám szán néhány percet.

Így karácsony felé mindig végig ...

Ahogy a korábbi posztban irtam, a gyurma ékszerekről tárgyfotókat is szeretett volna a készítője. Nos megejtettük a tárgyfotózást a minap. A koncepció az volt, hogy valami egyszerű, de mégsem csak homogén környezetbe helyezzük az ékszereket. A dolog egyszerű volt. Gabi hozta a kellékeket, én pedig a technikai hátteret. Amikor egy összeállítás elkészült, én bevilágítottam, és lefotóztam. Az expozíciós értéket természetesen krábban már belőttem, és igy kis állítással, de hamar le lehetett fotózni az ékszereket. Közben persze a fényforrások helyzetét, és irányát meg kellett változtatni, de mégis hatékonyan, és viszonylag gyorsan lehetett dolgozni igy, hogy az adott témát nem nekem kellett összeállítanom, csak azadott témával ...

Az ubiszezon popzitívumait korábban már fejtegettem egy posztban, de tény, hogy a minap is ennek előnyeit élvezhettem. Ismét előkerült jóbarátom, a Hassi, és bele pár tekercs film is.

Tóth Jenci barátommal elmentünk egy kis múltidézésre, és mivel az időutazás nem lenne feelinges digitálissal, így az analóg témát vetük előtérbe. Persze a 6X6 azért győzött a Leica felett, és Ő a P.SIX-el nyomult, én a Hassival. A korrektség kedvéért Jenci egy régi szelénes analóg fénymérővel mérte a hozzávalót. Bevallom meglepett, hogy mennyire pontosan mér az a régi kis mérő. Nálam volt digitális, hogy legyen mit a blogra tenni, meg nekem a Hassiba nincs fénymérő ugye, és megszokásból ilyenkor mindig a   digist használom fénymérőnek.

Volt ...

"""Először egy rövid közérdekű közlemény: A korábbi naptáras posztot egy időre ki kellet vennem az olvasható bejegyzések közül, az érintett kérésére, de majd ismét olvasható lesz nemsokára. Elnézést a rendszeres olvasóktól!"""

Egy érdekes felkérést kaptam a minap. Egy volt gimnáziumi osztálytársam szabad idejében gyurma ékszereket készít, és szeretett volna pár képet az alkotásiról, valamint magáról is, hogy a termékét jobban be tudja hozni a köztudatba.

Szívesen vállaltam el a fotózást, mivel mindig nagyon jó találkozni valakivel a "régiek" közül, másrészt már nem először segítek képeimmel valakinek, aki elindulni készül, egy ismeretlen terepen.

Bevallom sosem gondoltam volna, hogy gyurmából ilyet lehet. No persze ez nem ...

A szezon lejártával, egy másik kellemetlenebb, úgynevezett uborka szezon vette kezdetét. Persze egyenlőre, még az utómunkával tellnek napjaim, és nem érzem annyira, de kezdek a lemaradás végére érni, és ezt már az ubiszezon kezdeti jeleinek veszem.

Kezdek megint más szemmel sétálgatni az utcákon. Nem esküvő fotózáshoz keresgélem a helyeket, hanem magát az épületek struktúráját, arhitektúráját nézem inkább, fényeket, árnyékokat keresek, amik úgy magukban hordozzák a témát. Persze még odaképzelem a menyasszonyt is néha, de most magában a helyeket csak témának keresem. Ami témának magában jó, az később esküvő fotózásra is kivállóan alkalmas lesz majd. De végre megint ráérek úgymond magamnak fotózni, ez persze pár ...

Érdekes felkérést kaptunk, Balogh Tamás kollégámmal. Kedvenc divattervezőnk és stylistunk Barbi (ssamaryll) egy horváth nemzetiségi zenekart segít jótanácsaival, és megkért, hogy pár képet készítsünk a szárnyait bontogató zenekarról. Természetesen eleget tettünk a felkérésnek, és meg is ejtettünk a fotózást. A srácok kissé feszengve, de jó hangulatban érkeztek meg hozzánk, mikor mi már épp kezdtük hadrendbe állítani a vakukat, és a hátteret.

Nos a styling-ot ismét a szakemberre bíztuk, és megbeszéltük, hogy mi is legyen a képen...

Érdekes beállítást eszeltünk ki. Barbi kérésére, a sok egyéni és csoportkép után, a srácokat megkértük, hogy feküdjenek a földre, a már előkészített hátérre. A próbaképnél már ...

Nos korábbi poszthoz csatolnám ezt, amikor is bejelentem, elkészült a nagy mű. De nem az enyém, mielőtt még azt hinnétek más tollával ékeskedem, hanem a miénk, azaz páromé, és az enyém.

Amikor az ember esküvői fotóst választ, akkor fontos a bizalom, és erről már korábban esett szó. Nos én 100%-ig megbíztam Marciban, és lám, nem jártunk rosszul.....és kijelenthetem, nem azért mert mi vagyunk rajta, de KURVA JÓ lett az anyag! (Bocsi,de ennél szerényebben nem tudnám, és nem is akarnám kifejezni ezt!)

Nos aki nem hiszi, az járjon utánna Szita Márton barátom honlapján ( www.szitamarton.hu ), vagy kattintson az alant megjentetett képre, hangot rá, és jó szórakozást!

Esküvőnk elteltével, a vasárnapi rohangálások után, hétfőn nyakunkba vettük az országot, és elindultunk egy rövid belföldi NÁSZÚTra. Ezt el is neveztük NÁSZÚT-1-nek,mert lesz majd még elvileg 2. Az 2-ik verziót unokahugom, és férje jóvóltából majd a Kelták földjén töltjük el, a 3-ik verzióra meg még gyűjtök, és majd kiderül, hogy az hová vezet...

Minden esetre most Visegrád lett a célpont, mert a Duna kanyar nagyon szép, és ott találtunk egy szép kényelmes, mindennel felszerelt termál hotelt.

Hétfőn este érkeztünk, es nagyon szép volt a szálloda, a szoba is, és a wellness részleg meg pláne, végülis pihenni jöttünk.

3 napig nem szólt másról a dolog, mint evés ivás, pihenés, és persze áztatás, meg volt némi masszázs is. ...

Minden férfi életében eljön az a pillanat, amikor rászánja magát arra, hogy élete párjának egy nemesfémből készült végtelenséget ábrázoló karikát húz az ujjacskájára, azzal az egyszerű céllal, hogy megkérje a kezét.

Nos ez nálam előző év karácsonyára esett, és akkor még nem is gondoltam, hogy viszonylag rövid idő alatt, az IGEN is el fog hangzani, és mindez sajtá szervezésünkben.

Párommal az eddig eltöltött több mint 8 év alatt többször viccesen átgondoltuk, mi lenne, ha most összeházasodnánk, vajon hol lenne a lagzi, mit viselnénk, és a fotóst vajh ki fotózná le úgy, hogy az neki is tetszen, milyen zene szólna..stb stb...minden hosszabb kapcsolatban vannak ilyen vicces komolytalan beszélgetések, amik persze nem ...

Nos minden fotós életében eljön az a nagy pillanat, amikor másra kell bíznia egy fontos munkát, mégpedig a saját esküvőjét. Nekem és páromnak ez a nagy nap idén szeptember 12-re esik. A választásom, pedig egyértelmű volt, és határozott, ami a fotóst illeti. Szita Márton (www.szitamarton.hu) kollégám lesz az az áldozat, akire ezt a nemes feladatot bíztam. Sosem egyszerű senkit sem fényképezni az esküvőjén, de egy fotóst biztos vagyok benne, hogy még nehezebb, tudom, mert én is keresztül estem már ezen. Az ember olyankor jobban próbál figyelni midenre, hiszen tudja azt, hogy aki vele szemben áll, pontosan tudja, hogy mit is csinál.

Nos még van egy kis idő a nagy napig, de azért egy rövid e-session-t azért összehoztunk Marcival gyorsan, mert ...

Hát mostanában kissé kevés időm van megosztani mindazt veletek, ami velem és körülöttem történik. Pedig van sok minden mesélni valóm, de majd szépen sorjában.

Augusztus 20-án végre a közelébe kerültem a hirhedt Budapesti tüzijátéknak, de aztán úgy nézett ki a dolog a végén, hogy az utolsó hazafelé tartó IC alblakából láthattam pár szép momentumot, igaz azt jó helyről, az összekötő vasúti hídról, menet közben. Nos kiábrándító egy ilyen szép eseményt így látni, mert olyan jó lenne egyszer igazán végignézni vihar és nyomorgás nélkül...na de majd egyszer. Nem is ezért mentem ismét a fészkes fővárosunkba, hanem mert idén másodszor esküvőztem Pesten, igazából Pesten, és még tőle északra egy aranyos kis Nógrád megyei ...

Egy ideje nem írtam, kissé el vagyok havazva, no de még vagyok, tehát gondolkodom is..

Szóval nemrég lezajlott a IV. Soproni Fotópályázat zsűrizése, idén először nyilvánosan, és először digitálisan, és idén is, igaz nem először én is a zsűri tagja voltam.

A zsűrizésre sokan voltak kiváncsiak, amin meglepődtem. Gondoltuk, hogy mint érdekesség sokan eljönnek az alkotók közül, egyrészt megnézni saját alkotásuk hogyan is szerepelt, másrészt, hogy hogyan is zajlik egy ilyen zsűrizés. Biztos pár alkotónak kellemetlen volt, ahogy látta kiesni a képét, de ez nem szabad, hogy elvegye a kedvünket, ez inkább ösztönözzön, hogy van hová fejlődni.

A részvételi arány szépen megnőtt, kissé le is cserélődött a már kissé általunk ismert ...

Idén több olyan esküvőnél is közreműködöm, ahol barátaim esküsznek meg. Tegnap is éppen, egy ilyen párnál voltunk kedvesemmel vendégségben, és persze szó volt az esküvőről ismét.

Igazából már csak aprób simítások vannak hátra Rita és Gábor esetében. A gyűrűt nézegettem, amit választottak maguknak, és a meghivót. Az asztalon pár mécses égett, ami úgy jól mutatott, és hangulatott adott az estéhez. A gyűrűket lerakva szépen csillantak meg a fények a végtelenséget, és az örök hűséget jelképező arany karikákon, máris elkezdett pörögni az agyam.

A gép természetesen nálam volt, és nekiálltam kisérletezni. Egyből eszembe jutott, hogy régen sokkal többször nyúltam természetes fényforráshoz, vagy dolgoztam adott fénnyel. ...

A Holló című kult film egy tipikus mondata jutott eszembe, ahogy kinéztem az ablakon: Örökké nem eshet.... hát nem a francokat nem. Ez a nyár szinte teljesen meghazudtolja a szó jelentését, ez nem nyár, hanem esős évszak. Lassan Thai kislányok fognak itt rohangálni bagóért árulva a testüket, meg divatba jön a Sopron Taxinál a riksa kuli.

Végülis monszun van, fülledt meleg van, ha meg napsütés van kiégünk a gatyánkból...prosti is van elég..szóval tiszta TÁJLÁND.

Soha eddig nem kellett ennyit gondolkodnom, hogy na ha megint esik szombaton hová is viszem a páromat fotózni, hogy mi lesz a "B" terv?

Idén már volt elég ilyen szombatom, és van egy olyan érzésem, hogy még lesz is. De az időjárás már annyira pofátlan, hogy amint végez az ember ...

Megvolt a VOLT! Ahogy hallottam megint rekordokat döntögetett a részvételi arány, és a VOLT történetében először kitették a MEGTELT táblát, mert a Manson koncertre már 80000-en voltak kiváncsiak...

Szép eredmény, és tényleg le a kalappal, hogy egy kisváros mint Sopron, képes egy ilyen rendezvény lebonyolítására....remélem még egy ideig itt lesz!

Én a VOLTra 2 év után ismét fényképezőgéppel mentem, és ROMPETY barátomnak hála, komoly felszereléssel mentem fel, nem mintha az enyém gáz lenne, de PL a TS-E 24-es csövet régóta ki akartam próbálni tömegben...nem mondom, hogy kihoztam belőle amit lehetett, de azért brutális hangulatot tud adni egy ilyen üveg a képnek.

Le is szakadt a vállam, mire végig cipeltem mindent a fesztiválon. Nem is ...

Hát pár napja nem irtam, ami nálam fura, de a sok dolog miatt nem értem rá, aztán néha meg egyszerűen csak bambultam a gépet, és nem jött az ihlet.

Most sincs igazán, de evés közben jön meg az étvágy, ugye?

Utómunkázgatom, meg nézegetem, vajh mit fogok megnézni a VOLT fesztiválon, lesz program bőven. Nem is tudom, mit kéne megnézni igazán, sok régi kedvenc is lesz, de lesz olyan is, akit még csak hallomásból ismerek, és megnéznék.

Hihetetlen hová nőtte ki magát ez a MICSODA BULI-nak induló kis ötlet..Norbi és Zoli igazán jól felnőtt a feladathoz, és ma komoly üzletembernek számítanak, pedig anno eggyütt dülöngéltünk egy egy bulin, és még vagy sokszázan minden szombaton anno...

Néha eszembe jut az első MICSODA BULI, két nagy ...